25 év
Jelenleg részek szerint tallóz...
„Ha az ünnep elérkezik, akkor ünnepelj egészen!”
Nagy nap volt 2017. október 20-a a Brenner János Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium tanulói és tanárai számára, hiszen ezen a napon ünnepelte a mintegy ezerfős brenneres közösség az oktatási intézmény megalapításának 145., valamint újraindításának 25. évfordulóját. A jubileumi hálaadó szentmisét dr. Székely János szombathelyi illetve dr. Veres András győri megyéspüspök iskolánk jelenlegi és egykori fenntartója mutatták be.
A szentmise kezdetén dr. Székely János megyéspüspök külön örömét fejezte ki, hogy András püspökatya megtisztelte ezt a szép eseményt jelenlétével, hiszen szombathelyi évei alatt valósult meg az elképzelés, hogy általános iskolás és gimnazista diákjaink egy épületben tanulhassanak. András püspök sokat tett azért, hogy ma ilyen színvonalon és körülmények között folyhat az oktatás a Szombathelyi Egyházmegye által fenntartott intézményben. János atya hozzátette: „Egy gyereknek legfőbb nevelője az Isten!” Ebben az iskolában mindenkinek lehetősége van arra, hogy találkozzon Ővele, az élet forrásával. Lehet és kell is tanulni a különböző tantárgyakat, de a legfontosabb tantárgy nem a matematika vagy épp a földrajz, hanem maga a szeretet tudománya, a becsületesség, az egyenesség, a nagylelkűség, az öröm illetve az a béke, amelyet csak az Isten adhat, és amit senki nem vehet el.
Dr. Veres András, intézményünk egykori fenntartója homíliájában kitért arra, hogy az ünnep napjának aktuális evangéliumi üzenete, mintha épp erre a napra íródott volna. András atya két fő gondolatot emelt ki, az egyiket Szent Lukács evangélistától: „Egyszer akkora tömeg gyűlt Jézus köré, hogy majd agyontaposták egymást.” Jézust sokan követték, de amikor már azt kérte, hogy az emberek változtassanak életmódjukon, akkor sokan lemorzsolódtak, majd többen azt mondták: „Kemény beszéd ez!”
A másik fő gondolat pedig: „Óvakodjatok a farizeusok kovászától”, vagyis a képmutatástól. A kovász képének használata természetes volt Jézus korában, hiszen még a legkisebb gyermek is tudta, mit jelent az életben a kovász: általa friss marad, tovább el is áll a kisült kenyér. Valahogy így van ez az emberek magatartásával is, magyarázta András püspök. Ahol képmutató emberek vannak, ott előbb-utóbb nem fognak működni a dolgok, majd bíztatta a diákokat és tanárokat, hogy legyenek az igazságnak a képviselői: „Vállaljátok az igazságot, még ha megpróbáltatással is jár! Ne tagadjuk le azokat a dolgokat, amelyekkel számolnunk kell, és lássuk be alázattal a gyengeségeinket!” Mindnyájunknak vannak értékei, ezeket igyekezzünk fejleszteni, megmutatni – tette hozzá.
A szentmisét követően kezdetét vette a kulturális műsor, amelynek összeállítását és az egyes fellépők koordinálását Tangl Lászlóné, iskolánk magyar munkaközösségének vezetője végezte. Domján Péterné és Morosits Eszter magyartanárok is segítettek ebben, valamint a jubileumi ünnepség előkészítésében.
Először iskolánk pedagóguskórusa lépett színpadra: „Régi mesékre emlékszel-e még?” – csendült fel az ír népdal. Majd egy kisfilmet láthattak vendégeink és diákjaink, amelyet a Szombathelyi Egyházmegye sajtóreferense, Molnár Péter örökített meg iskolánk hétköznapjairól. A kisfilmben látható, iskolánkról készült új drónfelvételeket Wolf Ferenc és Kaczmarski Tamásné rögzítették.
Ezt követően három nyelven – angolul, németül és magyarul – énekeltük közösen az Ez az a nap című dalt. Köszönet iskolánk idegen nyelvi munkaközösségének az ötletért és megvalósításért. Gitáron kísértek: Filoména nővér és Melegáné Somogyi Tímea, valamint köszönet Molnárné Magyar Gabriella tanárnőnek, aki a színpadról vezette az idegen nyelvű dal éneklését.
Az ének után Nagylaki Dorottya 7.n osztályos diákunk Nölck: Nocturne című darabját adta elő gordonkán, őt Vlasitsné Kardos Éva kísérte zongorán. Ezután óvodásaink következtek, akik népi gyermekjátékokat mutattak be, majd diákjaink előadásában vasi táncokat láthattunk a színpadon. Felkészítőjük Nagyné Fekete Zita tanítónő volt. Nagy örömünkre szolgál, hogy egykori diákjaink Nagy Regina és Schubert Anna is szerepeltek a néptáncos produkcióban.
Ezt követően Dr. Székely János, iskolánk jelenlegi fenntartója köszöntőjében kitért arra, hogy sokszor egy-egy jó szó, egy vállveregetés többet jelent, mint a tanórán elmondott tananyag. „A szeretet nyelvén kell beszélnünk, akkor jó úton járunk” – fogalmazott.
A köszöntő után Pagano Loretta, nyolcadik osztályos tanulónk varázsolta el a közönséget, aki a Mozart című musicalből énekelte el a Csillagok aranya című dalt.
Műsorunkat a jubileumra meghirdetett rajzpályázat díjátadójával folytattuk. A díjakat Englert Zsolt igazgató úr és Marton Katalin rajztanár adták át.
Alsó tagozatos diákjaink élményeiket rajzolták le, a felsősök iskolánk épületét örökítették meg, gimnazistáink pedig plakátokat készítettek a jubileum kapcsán.
Az alsó tagozatosok közül első helyezést ért el Szunyog Anna (2.c), második lett Sinkó Katalin (1.b), harmadik helyezettek pedig Köfler Korinna (2.c) és Molnár Rozália (1.a) lettek.
A harmadik és negyedik osztályosoknál az első helyet Vass Gréta (3.b) szerezte meg, második helyen Horváth Rebeka (3.b) végzett, a harmadik díjat pedig Varga Johanna (3.c) vehette át.
Felsőseink közül a harmadik helyet Vági Katalin (7.m), a másodikat Zsugonits Hanna (7.m), az első helyet pedig Péhm Sára (8.n) szerezte meg.
Középiskolásaink közül első helyen Vári Nikolett és Balázs Krisztina végeztek. A második helyezettnek járó jutalmat Berzai Hédi és Nagy Hanna vehették át. Fogl Noémi és Hábetler Annamária pedig a harmadik díjjal térhettek haza.
Szeretettel gratulálunk mindenkinek és ezúton is köszönjük a rengeteg csodaszép alkotást! Keszte-Orvos Krisztina kolléganőnknek pedig külön köszönjük, hogy az alkotásokat elhelyezte iskolánk aulájában.
A díjkiosztót alsósaink vidám, mozgalmas, közel száz gyermeket megmozgató produkciója követte, amelynek címe Suli-buli volt. A régi és új slágerek felcsendülése mindenkit dalolásra, de ugyanakkor elgondolkodtatásra is késztetett, hiszen kisdiákjaink megmutatták nekünk, mennyire fontos az iskola, amelyben nemcsak nevelő- és oktatómunka folyik, hanem ez az a hely, ahol az önfeledt játék adta vidámság is helyet kap. A műsor tíz rövidebb epizódból állt, amelyeket az adott osztályok tanítói tanítottak be a gyermekeknek illetve a díszleteket is ők készítették el. Ez is bizonyítja, hogy a közösség ereje, a közösen elvégzett munka összekovácsolja az iskolában tanulókat és dolgozókat! Köszönet alsós tanítóinknak, hogy ismét megmutatták: bennük és a picikben lévő energia példa lehet mindnyájunk számára! Alsósaink műsorát Baumgartner Imréné és Kerényiné Horák Krisztina koordinálták, akiknek segítségére voltak: Nagyné Fekete Zita és Nyull Ágnes tanítók.
Jubileumi műsorunk angol keringővel folytatódott, amelyet Magó Viktória és Fogl Barnabás – volt diákjaink – valamint Babós Esther és Bálint Péter 6.n osztályos tanulóink táncoltak.
Kollégiumunkat Németh Anna képviselte, aki Sík Sándor: Ne félj című versét szavalta el.
Őt két egykori diákunk követte: Máté Anna Bach: C-dúr largóját játszotta hegedűn. Anna jelenleg a Zeneakadémia hallgatója. Pothárn Margit pedig, aki ma már a Bartók Béla Zeneiskola tanára, gordonkán adta elő Lisznyay-Szabó Gábor: Ősz című művét. Előadását zongorán Bozsodi-Németh Nóra kísérte. Ezt követően felcsendült Schubert Ave Maria-ja egykori diákunk, Melega Júlia előadásában. Őt Simkó Zsuzsanna kísérte zongorán.
Műsorunk Rátkai Bálint, 10. osztályos tanulónk szavalatával folytatódott: Mécs László Májusi legenda című versét hallhattuk, majd a Baján-testvérek kamarazenéje következett. Érdekesség, hogy Krisztina 1993-ban kezdte tanulmányait még a Püspöki Elemi Iskolában, jelenleg angol szakos kollégánk, Nóra és Tamás iskolánk diákjai voltak, Dávid pedig jelenleg is a 9.n osztály tanulója.
Ezt követően Englert Zsolt igazgató úr köszöntötte az egybegyűlteket. Igazgató úr többször is idézte Finta Sándort, aki a Püspöki Elemi Iskola egykori költő-tanára volt. Igazgató úr elmondta: „Összegyűltünk, hogy megmutassuk az Úr magvetését, amely sokszoros termést hozott. […] Aki iskolát épít, a jövőnek épít, ezért kell felelősségtudat és bátorság hozzá, illetve kellenek diákok valamint szüleik, akik bíznak az alkotóban, a nevelésben.” Így volt ez 25 évvel ezelőtt és így van ez ma is, hiszen sokan vannak, akik bíztak és bíznak a munkánkban. Szívmelengető érzés volt, mikor nemrég kiderült, hogy már egykori diákunk kisgyermeke is brenneres diák lett. Igazgató úr kiemelte: az iskolánkból kikerült tanulók közül többen már orvosok, gyógyszerészek, mérnökök és kiváló szakmunkások, emellett büszkék lehetünk rá, hogy két volt tanítványunk is áldozópapként szolgál. Emellett Englert Zsolt elmondta: szükség van kitartó pedagógusokra, akik szerető szigorral nevelik a diákokat. Igazgató úr szeretettel idézte Dancs Lajost, aki 1992-ben elhivatottan kezdte meg munkáját igazgatóként négy pedagógustársával az akkor újrainduló Püspöki Általános Iskolában, majd átnyújtotta a hála virágait Horváth Kornélné Marianna, Horányi Istvánné Marika, Kerényiné Horák Krisztina és Portschy Róbertné Anna tanítóknak, akik az első évfolyamokat tanították egykor az intézményben. Közülük Kerényiné Horák Krisztina tanító jelenleg is intézményünk dolgozója, Marianna, Marika és Anna pedig megérdemelt nyugdíjas éveiket töltik szerető családjuk körében. Igazgató úr köszöntőjének végén kiemelte: „Erőnk a közösségben van, a múltba visszanézni fontos, előre nézni viszont szükséges, hiszen a lendület nem szűnhet meg!”
Igazgató úr beszédét felső tagozatos diákjaink produkciója követte: az erre az alkalomra írt Brenner indulót Ernyey Tiborné tanárnő álmodta és valósította meg a tanulókkal együtt. Végül vidám, modern tánc következett a 8.n osztályos tanulók előadásában, akiket a 7.n osztályosok követték egy igazán különleges testzenével, amely egyszerű elemekből építkezve az emberi test természetes mozdulatait mutatta be. Havasi-Kerényi Csillag 3.a illetve Zsugonits Hanna 7.m osztályos tanulóink Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek? című művéből adtak elő egy részletet, majd Fogl Noémi 10. osztályos tanulónk Vastag Tamás: Háromszor három című dalát énekelte el.
Az ünnepséget diákjaink és tanáraink közös produkciója zárta: a Valahol Európában musical betétdala: A zene az kell… csendült fel.
Külön köszönet Rátkai Imréné tanárnőnek, aki a jubileumi ünnepség zenei betéteiért felelt, vezényelt, zongorán kísért és nem utolsó sorban énekkarosainkkal lelkesen készült az ünnepre. Segítői Simon-Geiszler Sarolta – aki az énekkart erősítette –, illetve Virágné Geiszler Éva tanárnő voltak, aki a szentmisén kántori szolgálatot teljesített, majd a kulturális műsor fotófelelőseként megörökítette a szebbnél szebb és meghatóbbnál meghatóbb pillanatokat.
Az aulában megtekinthető Mi iskolánk című gondolattérképet és kiállítást Iványiné Nagy Kinga kolléganőnk álmodta meg. A megvalósításban Keszte-Orvos Krisztina kolléganőnk segített. A kiállítás betekintést nyújt iskolánknak, illetve jogelődjének történetébe és életébe. Érdemes okostelefonnal körbenézni, hiszen a QR kódok segítségével kiegészítő információkhoz jutnak az érdeklődők.
Külön köszönet Mucza Béla kollégánknak és diákjainknak, Elek Somának, Vámosi Áronnak valamint Bozzay Félixnek a 10.n osztályból, akik a technikai lebonyolításban segédkeztek, és vállalták a hangosítás felelősségteljes feladatát. A színpad produkciók közötti átrendezésében Náray Bendegúz, Friedl Kristóf és Bánhegyi Marcell, 10.n osztályos tanulók segédkeztek.
Köszönet a pedagóguskórusban szereplő kollégáknak, a szentmisén szolgálatot teljesítőknek, Máté atyának, Filoména, Lujza és Imelda nővéreknek, a szereplő diákoknak, a terem előkészítésében résztvevő kollégáknak, emellett minden osztályfőnöknek, minden iskolánkban tanító és segédkező pedagógusnak, hogy ez az ünnep valóban ÜNNEP lehetett iskolánkban!
Ez a jubileum csak így lehetett kerek, egész, csak így lehetett igazi, hogy együtt kigondolva, megvalósítva, egymást segítve jött létre. Márai Sándor szavai úgy gondolom, valóban igazak: „Ha az ünnep elérkezik, akkor ünnepelj egészen!” Nekünk sikerült: ünnepeltünk egészen, Istenhez fordulva, neki hálát adva azért a sok jóért, amellyel megajándékozott bennünket az elmúlt 145, illetve 25 esztendőben! Jó volt és jó brenneresnek lenni, ehhez a közösséghez tartozni!
H.Pezenhófer Brigitta
Fotó: H.Pezenhófer Brigitta, Virágné Geiszler Éva