Erdélyben jártunk – 7. n osztály
A határtalanul pályázat keretein belül Erdélyben tanulmányi kiránduláson voltunk. Sok gyermeknek ez volt az első alkalom, hogy egy hétre távol volt a családjától vagy sokan ekkor lépték át először hazánk határait, ennek minden izgalmával és örömével együtt.
A körülmények szinte ideálisak voltak, kezdve a két nagyon kedves buszsofőrrel, akik mindent elkövettek, hogy az utazás egy kellemes élmény legyen az osztály számára. A gyerekek ezt azzal viszonozták, hogy nagyon illedelmesen viselkedtek és a buszon szép rendet tartottak, nem szemeteltek, nem ugráltak, nem hangoskodtak. Az időjárás is nagyon kegyes volt hozzánk, szinte tökéletes kiránduló időben tudtuk a programba betervezetteket végrehajtani. A szállások tiszták, minden szükséges felszereléssel ellátottak voltak, a házigazdák kedvesek, figyelmesek voltak, nagyon bőséges és finom ételeket kaptunk. A nagyon felkészült, mindig segítőkész és jókedvű idegenvezetőnk nagyon vidámmá és befogadhatóvá tette mindazon sok információt és látnivalót, amit hallhattunk és láthattunk.
Minden betervezett történelmi emlékhelyet sikerült felkeresnünk, minden történelmi helynél bemutattuk miért oly fontos része az a hely a magyarok történelmének, milyen jelentős történelmi esemény kapcsolódik ahhoz a helyhez. A tanulók több esetben a történelmi és irodalmi ismereteiket felidézve, kiegészítették az elhangzottakat ezzel is szélesítve az adott helyhez kapcsolódó ismereteket. Aradon elhelyeztük a megemlékezés és a tisztelet koszorúit. A gyerekek elmondása szerint a Békás szoros hihetetlen kősziklái tették rájuk a legnagyobb hatást.
Parajdon áthaladva a gyerekek testközelből láthatták és tapasztalhatták meg a természet erejét és a nem törődöm, a természetet csak kizsákmányoló, de azt nem tisztelő emberek kártékony tevékenységét, amikor a sóbányában bekövetkezett katasztrófa helyszínén jártunk. Megindító volt látni, ahogy a gyerekek ámulattal, vegyes döbbenettel hallgatták az idegenvezető elkeseredett beszámolóját a kialakult helyzetről, az emberek természetromboló tevékenységének súlyos következményeiről.
A fentieken túl ennek az együtt töltött egy hétnek egy olyan közösségépítő, csapat összekovácsoló ereje is volt, amit csak távol az otthontól és a családtól lehet megtapasztalni és megélni. Nagyon sokat tanultak egymástól és nagyon sokat megtudtak egymásról a gyerekek. Meglátásom szerint ezek legalább olyan fontos hozadékai egy ilyen kirándulásnak, mint a történelmi ismeretek elmélyítése.
A meghatározó azonban mégis csak az volt, hogy magyar történelem olyan kiemelkedő helyszínein járhattak, amelyek a múltunk szerves része, a jelenünk és a jövőnk meghatározó, befolyásoló eleme. Ez egy örök élmény maradt a gyermekek számára.
Karagityné Geiger Szilvia – osztályfőnök
Mesevetélkedő az alsó tagozaton
Június 17-én az alsó tagozat több, mint 300 kisdiákja a Meseországgá alakított Parkerdőbe kirándult.
A Hétmérföldes csizma felhúzása után 12 állomáson bizonyíthatták tudásukat és ügyességüket a mesékkel kapcsolatban. Jártak például a Meseszínház ruhatárában, ahol segítettek kiválogatni , melyik eszköz melyik meseszereplőhöz tartozik, izgalmas hirdetéseket fejtettek meg a Meseújság szerkesztőségében, szedtek virágokat az elvarázsolt meseréten, jártak a Mézeskalács házikóban, ahol édességet kellett felfalniuk, zárásként pedig Tell Vilmossal lőttek a Mesestadionban megrendezett Meseolimpián.
A vetélkedő helyezettjei:
- helyezett: b osztály
- helyezett: 4.c osztály
- helyezett: 3. b osztály
A csapatok között szoros volt a verseny, minden csapat remekül teljesített. A változatos szellemi és ügyességi feladatok között minden gyermek megtalálhatta a kedvére valót. A nap zárásaként az eredményhirdetés előtt játékra is maradt idő a parkerdei játszótéren. A Meseországban történt látogatás után mindenki jóleső fáradtsággal tért haza.
Határtalanul program: Erdély
A program célja, hogy a magyarországi iskolák tanulói, állami támogatással, egy osztálykirándulás keretében részt vehessenek a szomszédos országok magyarlakta területein. Saját, személyes tapasztalatokat szerezzenek a külhoni magyarság életéről, mindennapjairól.
A 7.b osztály erre az útra 2025. június 26-30-ig tartó időszakot jelölte meg. Rengeteg látnivaló, élmény várt ránk. A programok között városnézés, emlékhelyek, várak, túraútvonalak is szerepeltek.
Az összeállított program:
- nap – Kora reggel indultunk Szombathelyről, az Intézmény előtti parkolóból. A nap első állomása Arad volt, ahol megtekintettük az aradi vértanúk emlékére felállított Szabadság szobrot. Második állomásként Vajdahunyad várához utaztunk, bejártuk a vár minden szegletét. A belső termekben még itt-ott felújítás zajlott, de igyekeztek az épület régi pompáját visszaállítani. A külső rész még állványzattal volt megcsodálható. Beszélgettünk a Hunyadi családról, Mátyás királyról, a Fekete seregről és Kinizsi Pálról is. Esti programunk és szállásunk Torockón végződött. Itt is éjszakáztunk egy csodás panzióban a hegyek lábánál.
- nap – Sajnos az időjárás okozta esőzések alkalmával a Parajdi sóbányát katasztrófa sújtotta területté nyilvánították ottlétünk alatt, ezért tovább utazva a Tordai sóbánya szépségeivel ismerkedtünk. Elképesztő mélységű bánya, tóval a mélyén és óriáskerékkel a közepén. Korondon megnéztük a székelykapukat és a helyi kirakodó üzletekből vásárfiával indultunk a szállásra. Itt már elkezdett esni az eső és az éjszaka is folytatódott az esőzés.
- nap – A túra és a táj került a középpontba. Ellátogattunk a Gyilkos-tóhoz és a Békás-szoroshoz. Felidéztük a tóhoz kapcsolódó legendát és a táj szépségével, növényvilágával is megismerkedünk volna, ha nem zuhogott volna az eső. A napot Csíkszentdomokos településsel zártuk. Itt meglátogattuk Böjte Attila állattenyésztő gazdaságát. Sajnos a sár nagy volt így csak kevés állat volt látható a szabadban. Az éjszakát ismét az előző napi szállásunkon töltöttük.
- nap – A kultúra vette át a szerepet. Legelőször meglátogattuk Székelykeresztúron Petőfi körtefáját és a jelenleg felújítás alatt álló kúriát, ahol utolsó éjszakáját töltötte. Majd a Körösfői református templom hímzéseit és fakazettás mennyezetét csodáltuk meg. Vasvári Pál szobra előtt is tisztelegtünk. A nap fő látványossága a Segesvári vár volt, amelyben kis térképet kaptak a gyerekek és meg kellett találniuk a térképen megjelölt helyeket, nevezetességeket.
- nap – Nagyvárad (városnézés) nevezetességeivel zártuk a programot és hazafelé indultunk Szombathelyre. Az esti órákban érkeztünk biztossággal haza az iskola elé.
Készítette: Keszte- Orvos Krisztina