kedd, június 27th, 2023
Jelenleg napok szerint tallóz...
Egy “13.m”-es brenneres diák beszámolója
A elmúlt héten, míg iskolánk többi diákja a megérdemelt szünet első napjait töltötte, addig az osztály az érettségi időszak legmozgalmasabb hetén teljesített kiválóbbnál kiválóbb eredményekkel. A hét első napján mindenki otthon készült a szóbeli vizsga kihívásaira, hogy kedd reggeltől, ha kicsit félve és izgatottan is, de a lehető legtöbb tudást felmutatva számot adhasson az érettségi bizottság tagjainak rátermettségéről. A vizsgaidőszak Köbli Tamás atya áldásával és bátorító szavaival vette kezdetét. A három nap alatt felkészítő tanáraink és Brigi néni munkájának hála, a feleletek gördülékenyen zajlottak. A velünk szemben ülő tanároktól kapott biztató, nyugtató mosolyok és szavak mellett igazán megerősítő volt, hogy érezhettük, minden értünk történik. Aki már az elején sorra került, együtt izgult a vizsga előtt állókkal és hasznos tapasztalatokkal segítette a többieket.
Csütörtök kora délután már az elmúlt másfél hónap terhétől megszabadulva gondtalanul gyülekezetünk az ünnepélyes vizsgaeredmény hirdetésre. Az érettségi elnök asszony és igazgató úr is elismerő szavakkal nyilatkozott az osztály érdemjegyeiről, köszönjük jókívánságaikat. A friss érettségi bizonyítvánnyal a kezünkben felszabadultan készülődtünk a bankettre, ahol végre lehetőség nyílt kötetlen beszélgetésekre a minket tanítókkal. Megtárgyaltuk a különböző vizsgafeladatokat és hangos nevetés kísérte az elmúlt évekből megőrzött, osztályról szóló emlékezetes történetek felelevenítését is.Habár sok osztálynak a bankettel egy pont kerül a közös évek kalandjainak végére, előttünk még ott állt a számtalan csodás pillanatot tartalmazó 3 napos osztálykirándulás.
Megvolt rá a lehetőség, hogy a megszokott formában, a bankettel zárjuk a 8, valakinek 12 éves brenneres időszakát, mi azonban éltünk a közös kirándulás lehetőségével és ezzel az emlékkel még szorosabbra fűztük a minket összetartó szálakat. Osztályfőnökünknek, Móni néni szervezésének és a szülők támogatásának hála, Zalaszombatfán ünnepelhettük tovább az érettségi sikereit. Balogh András tanár úr boldogan vállalta, hogy elkísér minket és segítséget nyújt, legyen szó vacsorafőzésről, vásárlásról vagy csomagjaink szállításáról. A három nap alatt ellátogattunk Lendvára biciklivel és a Vinarium kilátóból együtt gyönyörködtünk 4 ország tájában, utolsó nap pedig a lendvadedesi tó partján élveztük a természet nyugalmát.
Az esték jó hangulatú beszélgetésekkel, játékokkal és énekléssel teltek. Vasárnap kicsit fáradtan, de hálásan a kirándulás és az érettségi időszak pillanataiért vettünk részt a tábori szentmisén, melyet Pete Polgár Máté atya, volt iskolalelkész, rédicsi plébános mutatott be a szállásunkon.
A hazafelé út csendesebben telt, hiszen mindenki érezte, hogy a ránk váró búcsú más mint a korábbi kirándulások alkalmával. A vasútállomás előtt mindenki tétován várakozott, hátha megjelenik a filmek végén oly megszokott The End felirat, halk köszönésekkel fordítottunk hátat a kirándulásnak és talán a brenneres éveknek is. A nagybetűs utolsó nap éreztük át igazán, milyen összetartó közösséggé váltunk Móni néni szárnyai alatt.
Egy “13.m”-es brenneres diák