Az 1848-49-es szabadságharc erdélyi csatáinak helyszínei

A tanévet Erdéllyel kezdtük, majd Istennek hála Erdéllyel is zártuk, ugyanis idén harmadik alkalommal pályáztunk sikeresen a határtalanul programra. Június 13-án hajnalban kezdtük meg utunkat. Barangolásunk Magyarországon indult, majd a román határt átlépve és a már ismerős idegenvezetőnket, Tamás bácsit felvéve Arad felé vettük az irányt. Itt a ’48-as szabadságharc emlékét idéző szabadságszobrot csodálhattuk meg. Déva várát csak a buszból tekintettük meg a most folyó felújítások miatt, ám Vajdahunyad várát kívül belül megismertük. Ezután fáradtan a szállásunkra mentünk, Csernakeresztúron a helyiekkel való tengózás után álomra hajtottuk fejünket.

A második nap szász szellemiségben telt. Ennek keretében meglátogattuk Nagyszebent, ahol térképes feladat segítségével fedeztük fel a várost és a főtéri kávézókat. Egy jellegzetes szász erődtemplomot járhattunk be Prázsmáron, illetve megtekinthettük Brassó főbb nevezetességeit: a Tanácsteret, a Katalin kaput és a Fekete templomot. Az estét Tusnádfürdőn töltöttük faházakban, ahol a medvéktől való félelmünket a magyar-angol meccs izgalma enyhítette.

Bár tudtuk, hogy a harmadik nap kihívásokkal teli lesz, mégis a szemünk elkerekedett, amikor ismertették a napi programot. Először a Szent Anna-tóhoz és a mellette fekvő természeti kincshez, a Mohos-láphoz sétáltunk le. A Mohos-lápban egyedülálló növényeket mutatott be nekünk, szellemes kommentek kíséretében András idegenvezetőnk ízes székely akcentusával. A Szent Anna-tó, ami egy ottfelejtett napszemüveggel gazdagodott, lélegzetelállító látványt nyújtott, habár az oda- és visszavezető út kanyargós és meglepetésekkel teli volt. Az első kihívást leküzdve jöhetett egy meredek hegyi túrázás, aminek végállomása a torjai büdös barlang volt. Lufis kísérletek és furcsa biológiai hatások után teszteltük a villanypásztor hatékonyságát, amely a medvéket hivatott távol tartani. Kézdivásárhelyen a Csiha Kálmán Református Líceumban megismerkedhettünk helyi diákokkal, iskolájukkal és az oktatási rendszerükkel. Hazavezető utunk a Nyergestetőn át vezetett, majd közvetlen a szállásunk előtt egy szemfüles osztálytársunknak, Németh Bencének köszönhetően sokunk vágya teljesülhetett, hisz egy úton átcammogó medvét láthattunk.

A negyedik napon számot adhattunk rátermettségünkről. A Hétlétrás vízesésnél tettünk egy embertpróbáló túrát. A 60 méter szintkülönbségű és 160 méter hosszú szurdokon át tett 3 órás túra után egy még hosszabb, 3 és fél órás buszút következett. Kulturális programjaink itt nem értek véget, hisz kipróbálhattuk a Közel-keleti egzotikus mellékhelyiséget, vagyis a török „pottyantós” wc-t. Csernakeresztúron a bátrak, akik nem féltek a megfázástól, még egy éjszakai fürdőzésben is részt vettek. Az utolsó napon mindenki félve ült fel a buszra, tartva attól, hogy vajon mit hagyott hátra a szálláson. Egy rövidebb buszút után még ellátogattunk a híres Temesvárra, ahol ismét térképes feladat segítségével ismerhették meg a diákok a várost. Ezeket a tudásunkat gyarapító feladatokat nem hiába kaptuk, hisz a végén a legjobban teljesítő csapatok közül húzta ki Roland bácsi a nyerteseket, akik díjban részesültek.

Tamás bácsitól itt búcsúztunk el egy szelfi kíséretével, majd a határ felé vettük az irányt. Egy törökbálinti modern éttermi (mekis) megállás után Szombathelyig meg sem álltunk.

Köszönjük osztályfőnökeinknek Morosits Eszternek és Vassné Szilvágyi Mónikának, hogy ismét elvittek minket Erdélybe, és kísérőtanárainknak Németh Rolandnak, Horváth Mónikának és Iványiné Nagy Kingának, hogy segítették őket a programok megvalósításában és lebonyolításában.

A nyertes phätkány csapat tagjai:

Gaspari Dóra Nagy Luca 11. n (Közreműködött: Palatin Dániel)

További képek:

https://drive.google.com/drive/folders/1LU9zuZhYWUrxCG6vZoqssxn2FOL6oRtQ?usp=sharing

A Vilics család beszámolója:

2022. június 6. és július 4.-e között rendezték meg a IX. IBCA (International Braille Chess Association) Sakkcsapat Világbajnokságot – Ohridban, Észak-Macedoniában. Látássérült csapatunk a Vaksakk Olimpián elért helyezés alapján került meghívásra a 16 csapatos világeseményre. A Zámbó Zoltán István, Györkös Lajos, Kovács Apollón, Szilágyi Sámuel Attila, Voján István összetételű rutinos csapatban helyet kapott az ifjúsági korú korcsoportos magyar bajnok, Vilics Hanna is.

A csapat a közel 1000 kilométeres utat mikrobusszal tette meg két nap alatt. Egy éjszakát a kb. félúton levő szerbiai Nis-ben töltöttük, de így is elég megterhelő volt az utazás. A versenyt gyönyörű szép környezetben rendezték meg az Ohridi tó partján található Metropol Lake Resort ** szállodában.

A verseny két csoportban került lebonyolításra, majd 7 fordulót követően még két forduló következett, keresztbe játszással a helyezések eldöntésére. A csoportkör mérkőzésein csapatunk a harmadik helyet tudta megszerezni. Az Ukránok elleni mérkőzés volt a döntő, amelyen 2:1-es állásnál az utolsó partiban tartani kellett volna a döntetlen állást, de ez egy apró hiba miatt nem sikerült. Így az 1-4. helyett az 5-8. helyért játszhattunk. A Lengyel, Ukrán és Magyar csapat kiemelkedett a csoport mezőnyéből. Érdekesség, a magyar csapat több csapatpontot gyűjtött, mint a másik csoport győztese! Csapatunk tartását mutatja, hogy bár a négy közé nem jutott be, az 5. helyet meg tudta szerezni.

Hanna három mérkőzésen kapott szerepet: a Szlovén ellenfele ellen végig jobban ált, de a cserék után ellenfele döntetlent tudott kierőszakolni. A Koszovói ellenfelét meggyőző játékkal tudta legyőzni. Az 5-6. helyről döntő mérkőzésen Indiai ellenfelének döntetlent ajánlott egy teljesen egyenlő állásnál, amit ő habozás nélkül elfogadott. Ezzel a döntetlennel eldőlt, hogy megszereztük az 5. helyet. Összességében az utóbbi évek világversenyein a legjobb eredményét érte el csapatunk.

Teljes híranyag: https://fodisz.hu/hirek/Latasserultek_IX_Sakk_Csapatvilagbajnoksaga.html?fbclid=IwAR2VUdIegQkFw6McorRXagRPhOwC60Oj_Dd2W2cW_eOAySlvYWa5A01NsBE

Szívből gratulálunk, Hanna! Büszkék vagyunk Rád!