Kérészvédő fénysorompó, avagy digitális természetismeret óra a 6.N osztályban

Egy, az igazgató úr által átküldött levélben figyeltünk fel arra lehetőségre, hogy az Így lesz kerek a világ! Egyesület, Lukács Attila vezetésével szívesen tartana online órát a vizes élőhelyek élővilágáról. Meg is hívtuk az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából órát tartó dr. Kriska György docenst, az ELTE TTK Biológiai Intézet, MTA Ökológiai Kutatóközpont, Duna-kutató Intézet tudományos főmunkatársát.

A dunavirág nevű kérészről, azok Duna, Rába, Ipoly feletti rajzásáról mesélt a gyerekeknek, amely ugyan szemgyönyörködtető látvány, de komoly közlekedési és közegészségügyi problémát is hordozhat magában a folyókon átívelő hidakon, ha a kérészek petecsomóikat nem a folyóvízbe, hanem az úttestre helyezik, majd maguk is ott pusztulnak el. A kérészfaj mozgását a folyó vízfelülete által visszavert vízszintesen poláros fény irányítja, de nagyon vonzza őket a kék színű fény is. A videón zseblámpával mutatták be ezt a jelenséget: amerre a fénycsóva vetült, arra mozdult a hatalmas dunavirág tömeg. Mivel a híd alatt megszűnik a poláros fény, a kérészek feltorlódnak a híd előtt, majd felrepülnek a híd világítását adó lámpák köré. Eközben kimerülnek, kitojják petecsomóikat és elpusztulnak. Az állatok védelme érdekében is kifejlesztették a kérészvédő fénysorompót: a víz felé irányított kékszínű lámpák segítségével. Ezek a fények a híd előtt tartják a kérészeket, nem engedik felrepülni a hídra őket. (A híd világítását is csökkentik egy adott időtartamra.) Így rovarok a víz felett maradnak, petéiket a vízbe tudják lerakni.

A diákok hallhattak a vizekben zajló horror eseményekről is. Pl. a húrféreg lárvája kiválóan fejlődik rovarokban, köztük a szárazföldi sáskában is. Amikor itt az ideje, hogy a rovarból kibújjon a húrféreg, akkor „átprogramozza” a sáska agyát, amely erre „megőrül” és beleugrik a vízbe. Csak erre vár a féreg! A vízben kibújik a sáskából és tovább éli világát. Egy másik érdekességet is mesélt az előadó: a tejfehér planáriát mákdarálón ledarálta, kb 300 darabot kapott. Mindegyik darabkából ki tudott fejlődni a nagy regenerációs képességgel bíró tejfehér planária! Volt, amelyiknek csak a feji végét vágta ketté, így kapott kétfejű planáriát, de egyik hallgatója 7 fejűt állított elő.

Megnéztük a hidrák táplálkozását, volt szó csigákról, kagylókról, rákokról, az édesvizi fátyolos medúzáról. Videón megnéztük, hogyan ölti ki előbelét a laposféreg és „harap ki” egy darabot az alvadt vérből; hogyan tömi magába a földigilisztát a lópióca.

A végén egy kis verseny kerekedett, amelyben aktívan vettek részt a gyerekek, meglepve minket is, micsoda memóriájuk van!

Köszönjük az érdekes tanórát!

Melegáné Somogyi Tímea, szaktanár

 



Comments are Closed

^