Szegeden jártak gimnazistáink

Szent-Györgyi Albert Nobel díjának 75. évfordulója alkalmából alakult meg a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány. Az alapítvány által fenntartott Szegedi Tudós Akadémia idén decemberben 14. alkalommal rendezte meg a „Nobel-díjasok és Tehetséges Diákok Találkozója” elnevezésű konferenciát, amelyen iskolánkból Palatin Dániel, 9.N osztályos tanuló, Dallos Boglárka és Sipos Aliz, 11.N osztályos tanulók vettek részt, dr. Melegáné Somogyi Tímea tanárnő kíséretében, december 2-4-ig. A rendezvény díszvendégei Dr. Ole Petersen elismert hasnyálmirigy-betegségeket kutató professzor és Dr. Bert Sakmann Nobel-díjas sejtfiziológus volt.

Hétfőn hosszú utazás után késő este érkeztünk meg Szegedre. A vacsorát követően tettünk egy kiadós sétát, miközben megtekintettük a város híres építményeit, látványosságait. Második napon, reggel a konferenciateremben már vártak minket kerekasztal-beszélgetésre. Kisebb csoportokban a Szegedi Tudományegyetem két-két Szent-Györgyi diákja beszámolt az alapítvány programjairól, és saját kutatásaikról. Általuk egy kis betekintést nyerhettünk, hogy hogyan is zajlik az egyetemi élet Szegeden. Még a délelőtt folyamán meghalgathattuk a Szent-Györgyi hallgatók előadásait angolul. Amit ezek közül kiemelnénk, az Harangozó Márk prezentációja, amely ezt a címet viselte: “A temporális lebeny epilepszia kezelése a mediális szeptum elektromos ingerlésével” Az epilepszia gyakori neurológiai betegség. A temporális lebenyrohamok sokszor gyógyszerrezisztensek és a sebészi eltávolítással járó károsodások is más alternatívát sürgetnek. A kutatócsoport stimuláló és felvevő elektródákat ültetett patkányagyakba. A hippokampális formáció stimulálásával rohamokat idéztek elő, majd a mediális szeptum nyílt-és zárt-láncú elektromos ingerléseivel kísérelték gátolni a rohamokat. A kontroll esetekhez képest a rohamok súlyossága és hossza csökkent, ahol az epilepsziás rohamok megfelelő fázisában alkalmaztak zárt-láncú ingerléseket. Dr. Deli Mária, előadásában azt magyarázta el, hogy miért fontosak a szervezetben lévő biológiai gátrendszerek. Dr. Boldogkői Zsolt a Genomika és Géntechnológia Munkacsoport projektjeiről számolt be. Hazautazásunk napján még egy laborlátogatás volt betervezve. Busszal érkeztünk a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba, ahol dr. Juhász Gábor laboratóriumában, mikroszkóp alatt tanulmányozhattunk különböző Drosophilákat. A kutatók mesterséges mutációkat hajtanak végre az apró muslicákon, a kutatásokat az emberi betegségek megértése és kezelése érdekében végzik. Ez a pár nap lehetőséget nyújtott számunkra a természettudományokban való elmélyülésre. Új ismeretekre tehettünk szert és új barátságokat köthettünk. Véleményünk szerint ez a program egy tökéletes lehetőség a továbbtanulásunk irányának meghatározásában.

Beszámoló: Dallos Boglárka, Sipos Aliz, Palatin Dániel

Fotók: dr. Melegáné Somogyi Tímea



Comments are Closed

^