Erdélyben jártunk

A „Határtalanul! Együttműködés középiskolák között” program keretében a Boldog Brenner János Gimnázium 10. és 11. évfolyamos diákjai április elején öt napot töltöttek Erdélyben. Az úti cél Csíkszereda, találkozás a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium diákjaival, akik az ősz folyamán már látogatást tettek Szombathelyen.

A 43 diák négy kísérővel indult útnak, hogy együtt fedezzék fel a magyar történelem nevezetes helyeit, irodalmunk nagyjainak nyomdokaiban járjanak és gyönyörködjenek a természet alkotta csodákban.

Nagyváradi sétánk során Ady emlékeivel találkoztunk, a Székesegyház Szent Lászlót idézte, a díszes épületek gazdag kulturális örökségről meséltek. Farkaslakán Tamási Áron előtt tisztelegtünk, a Petőfi-emlékműnél Segesvár mellett együtt mondtuk a Nemzeti dal refrénjét Rátkai Bálint szavalatához kapcsolódva.

A székely építészet jellegzetességeivel is ismerkedtünk Orbán László idegenvezetőnk jóvoltából: a székelykapuk különféle díszítésével, szimbólumaival, megtekintettük Felcsík legjelentősebb erődtemplomát, a csíkkarcfalvai római katolikus vártemplomot, a bánffyhunyadi református templomot.

A Tordai-hasadék, a Békás-szoros hatalmas sziklái felejthetetlenek, a sóbánya Tordán a föld mélyének rejtekét mutatta meg. A Gyilkos-tóból kiálló fatörzsek egyedülálló látványt nyújtottak, és megismertük a történetéhez kapcsolódó mondát is. Eljutottunk a történelmi Magyarország egyik legkeletibb pontjához Gyimesbükkre, felmásztunk a Rákóczi-vár romjaihoz. A hegytetőn hógolyózásra is lehetőség nyílt.

Természetesen Csíksomlyó is a program része volt, a ferences kegytemplomban imádkozhattunk a csodatévő Mária-szobor előtt.

Csíkszeredán a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium impozáns épületében nagy szeretettel fogadtak bennünk az ismerős diákok és kollégák, Bogos Róbert és Pál László, valamint az intézmény igazgatója, Tamás Levente. Igazgató úr elmondta, hogy örül a két iskola kapcsolatának, és szívesen venné azt a jövőben is. A közös program és beszélgetés után vendéglátóink megmutatták a város nevezetességeit is. Az utolsó nap a két gimnázium diákjainak búcsúestjén a tapasztalatok megbeszélését követően táncház következett, majd közösen énekeltük el a székely himnuszt.

A látnivalók mellett nem feledkezhetünk el az erdélyi emberek őszinte és kedves vendégszeretetéről, a finom ételekről, amellyel elhalmoztak bennünk. Nemcsak ízes nyelvi fordulatokat tanultunk, hanem tiszteletet, emberséget is. Hálásak vagyunk érte.

Köszönöm Englert Zsolt igazgató úrnak, hogy utazásunkat támogatta, valamint kollégáimnak Karagityné Geiger Szilviának, Németh Rolandnak és Rátkai Imrének a segítségét.

Talán nem túlzás elmondani, hogy ez alatt az egy hét alatt életre szóló élményeket szereztünk. Wass Albert szavait idézem:

„Amikor kimondom ezt a szót, hogy “Erdély”, ebben benne van minden: a szívem, a lelkem, az agysejtjeim molekulái, mindaz, ami voltam, vagyok és leszek, tulipános bölcsőmtől a kopjafáig.”

 

Tangl Lászlóné, a 11.N osztályfőnöke

Határtalanul Erdélyben 2019. április
« 1 A 2 »


Comments are Closed

^